Vanessa
Amint kinyitottam a szememet,átsuhant az agyamon,hogy mibe vetettem bele magam.Körülnéztem,a már majdnem üres lakásban.El sem hittem hogy hamarosan utcára kerülök,és Kanadába kell menjek a nagymamámhoz.Majd a figyelmem a sarokban heverő 3 dara bőröndreterelődött. Elővettem a telefonomat,és az időt látva azonnal felpattantam.
-Anyám de késésben vagyok!-mondtam magamnak.Összesen 3 perc alatt mostam hajat,fürödtem le és öltöztem fel,majd egy laza sminkkel indultam az állomásra.Épp hogy beértem a vonatot,és felültem. Elfelejtettem,hogy nincs meg az igazolványom.Szerencsémre pont akkor jött az ellenőr.
-Jegyeket bérleteket-mondta az unszimpatikus nő.Vad keresgélésbe kezdtem,és a jegyemen kívül semmim nem volt.Lassan már összeszedtem a gondolataim,hogy mit mondok majd,amikor egy magas szöke srác és az ellenőr egyszerre ért hozzám.
-Hölgyem az igazolványát kérem-
-Hagyja csak velem van.-mondta a magas szőke hajú srác.A nő bólintott,és tovább ment.A vonat lassan elindult,én pedig még mindig sokkoltan ültem a helyemen.A srác leült velem szembe és kezet nyújtott.
-Riker Lynch.
-Vanessa Blackwood de ez most miért csináltad?-kérdeztem és kiegyenesedtem.
-Canadába mész nem?-terelte a témát,így a kérdésemre nem kaptam választ.
-De igen ott fogok élni a nagymamámnál-meséltem.Egy kicsit elgondolkodott,majd elmosolyodott.
-Én egy bentlakásos kollégiumba fogok menni,mivel üresedés van,szerintem utólag is be lehet jelentkezni.Miért nem jössz te is?-kérdezte vigyorogva.Őszintén nagyon zavarba jöttem.Egy vad idegennel egy vad idegen helyre,vad idegen társasága!Ugyan kit áltatok ez tök kapóra jött!
-Felhívhatom a nyagyszüleim,hogy ma este ne várjanak.-mosolyogtam vissza.Még sokáig beszélgettünk,felhívtam a nagyit,hogy koleszos leszek,és ő megengedte.Majd én egy kicsit elbóbiskoltam,és arra eszméltem fel,hogy Riker rázza a vállam.
-Hahó csipkerózsika megérkeztünk-mutatott ki az ablakon.Két nagy hegy között voltunk,és a távolban egy óriási tó rajzolódott ki ami mögött egy ház állt.Mikor leszálltunk,Riker segített bejelentkezni,majd a házukhoz érve egy nagy veszekedésbe toppantunk.
-De én ezt most nem értem! Rossz helyen járok, vagy engem félre utasítottak, mert a nő határozottan kijelentette, hogy egy házba csak "azonos nemű" emberek kerülhetnek.-mondtam majd oldalra tekintettem ahol egy csomó bőrönd és más egyéb cucc sorakozott.-Tehát amennyiben nem vagytok transzfesztiták vagy skrizofrénok fogalmam sincs miért vagytok a mi házunkban.-mondtam mire mindenki felnevetett még én is. Hát ez így érdekes lesz gondoltam magamban.
-Anyám de késésben vagyok!-mondtam magamnak.Összesen 3 perc alatt mostam hajat,fürödtem le és öltöztem fel,majd egy laza sminkkel indultam az állomásra.Épp hogy beértem a vonatot,és felültem. Elfelejtettem,hogy nincs meg az igazolványom.Szerencsémre pont akkor jött az ellenőr.
-Jegyeket bérleteket-mondta az unszimpatikus nő.Vad keresgélésbe kezdtem,és a jegyemen kívül semmim nem volt.Lassan már összeszedtem a gondolataim,hogy mit mondok majd,amikor egy magas szöke srác és az ellenőr egyszerre ért hozzám.
-Hölgyem az igazolványát kérem-
-Hagyja csak velem van.-mondta a magas szőke hajú srác.A nő bólintott,és tovább ment.A vonat lassan elindult,én pedig még mindig sokkoltan ültem a helyemen.A srác leült velem szembe és kezet nyújtott.
-Riker Lynch.
-Vanessa Blackwood de ez most miért csináltad?-kérdeztem és kiegyenesedtem.
-Canadába mész nem?-terelte a témát,így a kérdésemre nem kaptam választ.
-De igen ott fogok élni a nagymamámnál-meséltem.Egy kicsit elgondolkodott,majd elmosolyodott.-Én egy bentlakásos kollégiumba fogok menni,mivel üresedés van,szerintem utólag is be lehet jelentkezni.Miért nem jössz te is?-kérdezte vigyorogva.Őszintén nagyon zavarba jöttem.Egy vad idegennel egy vad idegen helyre,vad idegen társasága!Ugyan kit áltatok ez tök kapóra jött!
-Felhívhatom a nyagyszüleim,hogy ma este ne várjanak.-mosolyogtam vissza.Még sokáig beszélgettünk,felhívtam a nagyit,hogy koleszos leszek,és ő megengedte.Majd én egy kicsit elbóbiskoltam,és arra eszméltem fel,hogy Riker rázza a vállam.
-Hahó csipkerózsika megérkeztünk-mutatott ki az ablakon.Két nagy hegy között voltunk,és a távolban egy óriási tó rajzolódott ki ami mögött egy ház állt.Mikor leszálltunk,Riker segített bejelentkezni,majd a házukhoz érve egy nagy veszekedésbe toppantunk.
Luna
-Luna, gyere már!-kiabált lentről a nővérem. Én meg gyorsan összekaptam magam és 4 darab bőröndöm, plusz a táskám és lementem a lépcsőn. pontosabban legurultam amin természetesen nővérem nagyot nevetett.-Tudod egészen meglepő, hogy ilyen szerencsétleneket is, mint te fel vesznek még fősulira.
-Igen tudom, de már az is nagy meglepetés volt anyának, hogy valami normális pasit is tudsz keríteni magadnak.-vágtam vissza egyből.
-Mondja ezt az aki a dagi mekis csávóval járt.-mondta és közben elkezdtünk a kocsiba pakolni.
-Hagyjad békén Dough-ot!-mondtam mire mindketten elnevettük magunkat és beültünk a kocsiba.
Az út már egy jó ideje tartott mikor a nővérem megállt és leparkolt.
-Eltévedtünk!-jelentette ki nyugodtan.
-Mi az, hogy eltévedtünk???-kérdeztem vissza, mint valami hisztis tyúk.
-Álljál le! Semmi okod az aggodalomra még van 2 órád bejelentkezni és oda fogunk érni. Oké?-kérdezte, mire én bólintottam és próbáltam úgy tenni mintha nyugodt lennék.
Ezután egy újabb hosszadalmas út vette kezdetét. Fák és nagy szántó földek suhantak el mellettünk. Soha nem gondoltam volna, hogy én leszek az aki majd utolsónak fog bejelentkezni az egyetemi regisztráción. És mégis... Miután a sok papír munkával végeztünk egy kedves nő megmondta merre találom a koleszemet. Kedves kis kastély?! előtt találtam magam. Nagy volt bent a zaj... És csak imádkozni tudtam, nehogy esetleg egy hisztis rendmániás csajjal lakjak együtt, aki már most nagy patáliát csapott a többieknek. Amikor viszont benyitottam egy magas, hosszú barna hajú srácba ütköztem... Na ezt jól megcsináltam!
-Hupsz, öm bocsi!-mondtam szememet lesütve és már épp fordultam volna vissza, mikor a hátam mögött egy lány szólalt meg.
-Szia! A nevem Kelsey Thompson! Te biztos...-kezdte boldogan és egy lapot kapott elő amin felolvasta a nevemet.-Áha! Meg is van te Luna Hallway vagy.-mondta mire én mosolyogva bólintottam,hisz ez azt jelenti, hogy még sem vagyok egy elcseszett vesztes.
-Hali én Jordin vagyok és ő pedig Vanessa.-mondta egy barna hajú mosolygó lány.
-Eltévedtünk!-jelentette ki nyugodtan.
-Mi az, hogy eltévedtünk???-kérdeztem vissza, mint valami hisztis tyúk.
-Álljál le! Semmi okod az aggodalomra még van 2 órád bejelentkezni és oda fogunk érni. Oké?-kérdezte, mire én bólintottam és próbáltam úgy tenni mintha nyugodt lennék.
Ezután egy újabb hosszadalmas út vette kezdetét. Fák és nagy szántó földek suhantak el mellettünk. Soha nem gondoltam volna, hogy én leszek az aki majd utolsónak fog bejelentkezni az egyetemi regisztráción. És mégis... Miután a sok papír munkával végeztünk egy kedves nő megmondta merre találom a koleszemet. Kedves kis kastély?! előtt találtam magam. Nagy volt bent a zaj... És csak imádkozni tudtam, nehogy esetleg egy hisztis rendmániás csajjal lakjak együtt, aki már most nagy patáliát csapott a többieknek. Amikor viszont benyitottam egy magas, hosszú barna hajú srácba ütköztem... Na ezt jól megcsináltam!
-Hupsz, öm bocsi!-mondtam szememet lesütve és már épp fordultam volna vissza, mikor a hátam mögött egy lány szólalt meg.
-Szia! A nevem Kelsey Thompson! Te biztos...-kezdte boldogan és egy lapot kapott elő amin felolvasta a nevemet.-Áha! Meg is van te Luna Hallway vagy.-mondta mire én mosolyogva bólintottam,hisz ez azt jelenti, hogy még sem vagyok egy elcseszett vesztes.
-Hali én Jordin vagyok és ő pedig Vanessa.-mondta egy barna hajú mosolygó lány.
-De én ezt most nem értem! Rossz helyen járok, vagy engem félre utasítottak, mert a nő határozottan kijelentette, hogy egy házba csak "azonos nemű" emberek kerülhetnek.-mondtam majd oldalra tekintettem ahol egy csomó bőrönd és más egyéb cucc sorakozott.-Tehát amennyiben nem vagytok transzfesztiták vagy skrizofrénok fogalmam sincs miért vagytok a mi házunkban.-mondtam mire mindenki felnevetett még én is. Hát ez így érdekes lesz gondoltam magamban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése