Bevezető

Jordin

Reggel izgatottam futottam át a szomszédba Kelseyhez a barátnőmhöz. Anyukája nyitott ajtót, és mondta hogy ő még a szobájában van.
- Jó reggelt álomszuszék!! - rontottam be hozzá. 
- Reggelt. - válaszolt az ágyban fekve, miközben szemét dörzsölte az álmosságtól. 
- Tudod milyen nap van ma?? - kérdeztem izgatottan.
- Nem... Milyen?
- Hát ma költözünk be a kollégiumba!! Nem szupii?
- Várj... MÉG ÖSSZE SEM PAKOLTAM.. menj innen sietnem kell. - Lökött odébb Kelsey.
- Nyugii nem kéne fellökni. és mi az hogy még nem pakoltál be? Én már múlthéten össze pakoltam a bőröndjeim. 
- Az te vagy! És ne csak ott álldogálj! gyere és segííts!
- Jól van, jövök jövök..
Miután mindent összepakoltunk, és elbúcsúztunk mindenkitől felültünk a vonatra és indultunk is Kanadába. 
Nagyon izgatottak voltunk, főleg hogy magánkollégiumba készültünk. Az épület egy gyönyörű tó partján állt, csodálatosan nézett ki. Mindenhol fák és virágok. Amint beléptünk az ajtón nem épp az várt minket amire számítottunk. Úgy volt hogy csak mi ketten fogunk itt élni, de szembe találtuk magunkat 3 fiúval.
- Ez ám a meglepetés... - jegyeztem meg halkan. 

Kelsey

- Öhm.. bocsi de ez a mi házunk. Ti meg hogy kerültök ide a cuccaitokkal? 
- Mert ez a házunk? - kérdezte egy göndör hajú srác kicsit szemtelenül. 
- Már megbocsáss de ide mi költözünk! - léptem közelebb hozzá, és letettem a bőröndömet a lába elé. 
- Hát amint látod már elkezdtünk kipakolni. - vonta meg a vállát.
- Itt még egyetlen holmi sincs kipakolva. - ráncoltam a szemöldököm. 
Kár volt ezt mondanom mert abban a pillanatban felkapta az egyik dobozát és kiborította a tartalmát.
- Mostmár van. - Húzta gúnyos mosolyra a száját.
- Márpedig itt akkor is mi fogunk lakni! - jelentettem ki határozottan és még közelebb léptem a sráchoz. 
Ő is közelebb jött, szinte csak 2 lépés távolság volt közöttünk.
- Nem ha nem vagytok a házban. 
- Hát nem tudom hogy te mit szívtál de bent vagyunk. 
- Nem sokáig. - mondta és ebben a pillanatban felkapott a vállára és elkezdett kifele cipelni. 
- Héé azonnal tegyél le!! - veregettem a hátát.
- Basszus lehetnél boxoló mert nagyon erős vagy - tett le. 
-Ez van ha sportol az ember - mosolyogtam - Na de most engedj vissza! 

Jordin

- Héé srácok abba hagyhatnátok! Szerintem elég nagy ez a ház. Elférünk itt mindannyian. - Próbáltam rendet tenni de ekkor újabb két ismeretlen arc lépett be az ajtón.